Testvéremhez
Ha feltennéd a kérdést, hogy te mit jelentesz nekem,
Egyhelyben megállnék, s szavam felejteném.
Gondolatok ezrei futnának át fejemben,
S emlékek százai ott mélyen a szívemben.
Talán percekig állnék, s jó mélyen körbenéznék magamban,
Majd kinyitnám a szemem, és körbetekintenék a világban.
Csak annyit tudnék mondani,
Hogy ezt az érzést mihez tudnám hasonlítani.
Mint a fa meg a levelek, az élet meg a szeretet,
Az emberek meg a bizalom, a háború meg a hatalom.
A fiatalok meg a barátság, a család meg a boldogság,
A szerelem meg a csókok, a zene meg a hangok.
Nem értenéd, amit mondok, furcsán néznél rám,
Pedig a megoldás egyszerűbb egy pofonnál.
Ezek nem lehetnek teljesek egymás nélkül,
Hát egy húg, hogy lehetne teljes báty nélkül?
2006. 01. 16.
