Szia!

Érzed,hogy mászol ki a gödörből és próbálnak a Gondok sötét,veszélyt sejtető karmai próbálnak vissza rántani,de nem engeded,erős leszel.Erős leszel, mert annak kell lenned és kész!

Sok minden történt velem mostanában...kisebb nagyobb csalódások,meglepetések,váratlan helyzetek,a végleteim megtalálása...sok embert próbáló feladat...vagy emberré faragó feladat?Nem tudnék teljes nyugalommal-helyes válasz reményében-felelni...ezek az élet nagy kérdései.Mikor növünk fel?Mikor lesz belőlünk jó ember?Mikor lehet egy barátot igazán barátnak nevezni?Mit csinálnánk a szüleink nélkül?Ki életed igazi nagy szerelme?

Ezek mind mind olyan kérdések amikre csak akkor kapjuk meg a választ amikor már veszteségeket élünk át...Az ember tudatlan.Hát akkor én honna tudjam,hogy melyik ember a jó és melyik a rossz?Ki mit miért és miként tesz?Ki vagyok én,hogy ezeket megválaszoljam???

És mégis...szükségünk lenne a válaszokra,amiket meg is kapunk.Vagy jól vagy rosszul,mert különben eltévednénk az Élet hatalmas,kavargó autópályáján...

Mindig mások utaznak velünk.Olyan az életünk is,mint egy busz vagy egy vonat út.Állomásokon emberek szállnak fel és le.van aki mellénk ül le közvetlenül,van aki velünk szembe,de mindig lesznek körülöttünk utasok.Sosem leszünk egyedül, és sohasem mi választjuk meg az utitársainkat.Kiválaszthatjuk az megállót ahol kiszállunk és folytatjuk az utazásunkat egy új járaton új emberekkel,de akkor sem felejtjük el azokat akik azelőtt velünk utaztak,vagy akik szerencsénkre átszálltak velünk a másik járatra és továbbra is részesei az utazásunknak,szeretettel és bizalommal,hogy nem rossz felé tartunk...köszönök nekik mindent!